Konzerv kutyatáp - a helyes tárolás

A jól kiegyensúlyozott táp kiválasztása csak a siker fele. Gyakran megfeledkezünk a másik feléről: a tárolásról. Ettől függ, hogy a felbontott konzerv friss és biztonságos marad-e a kutya vagy a macska számára.

Alább elmagyarázzuk, mi történik a nedves táppal felbontás után, meddig tartsd a hűtőben, hogyan bontsd fel biztonságosan a konzervet, és mire figyelj a BPA kapcsán.

A leggyakoribb hibák: meleg és túl hosszú idő

A nedves táp tönkretételének legegyszerűbb módja, ha a felbontott konzervet néhány napra meleg helyen hagyod. Aztán csodálkozunk, honnan van az állatnak hasmenése, a táp árához pedig hozzájön az állatorvosi vizit. Ez magától értetődőnek tűnik, de az állatorvosok tapasztalata szerint egyáltalán nem az.

Másfelől a hűtőben egy hétig tartott felbontott táp is árthat. Valószínűleg mindenki talált már a hűtő mélyén egy elfelejtett joghurtot vagy szószos tésztát, amely önálló életre kelt. Az állateledellel is pontosan így van.

A hűtő lassítja a változásokat, de nem állítja meg őket

Egy népszerű tévhit szerint a hűtőben (általában kb. 4°C) az étellel semmi sem történik. Ez nem igaz. A táp és a levegő érintkezési felületén oxidatív folyamatok zajlanak: a zsírok és a fehérjék oxidálódnak. A keletkező vegyületeknek nincs tápértékük, veszélyt jelenthetnek, és megváltoztatják a táp ízét. Pedig nehéz rosszabbat elképzelni egy jó konzervnél, amelyet az állat nem hajlandó megenni.

A felbontott konzerv tárolási ideje

A döntő tényező még a hűtőben is az idő. Az alacsony hőmérséklet lassítja a tápban zajló természetes folyamatokat, de nem állítja meg őket. Minél rövidebb ideig áll a felbontott konzerv a hűtőben, annál jobb. Ezért érdemes úgy megválasztani a kiszerelést, hogy a megszabott adag mellett a tápot a felbontástól számított 2 napon belül elhasználd.

A táp fémes íze

A konzerv felbontása után idővel vasionok jutnak a tartalmába, és megváltoztatják az ízét. Ezt ismerjük például a túl sokáig a formában hagyott túrótortából is. Ha nekünk zavaró a fémes íz, az állatot is zavarni fogja.

BPA a konzervekben - mire figyelj

Van még egy kérdés, amely nem attól függ, hogy a konzerv fel van-e bontva: mivel van bevonva belülről. Az epoxigyanta alapú bevonatokról van szó. Ezek gyártásához biszfenol A-t (BPA) használnak, amely a hormonrendszer működését megzavaró anyagok 1. kategóriájába tartozik, és mérgező az élő szervezetekre.

Az állatmodelleken végzett kutatások a BPA-expozíciót elhízással, pajzsmirigy-működési zavarokkal és szív- és érrendszeri betegségekkel hozzák összefüggésbe. Olyan eredmények is vannak, amelyek a 2-es típusú cukorbetegséggel és a glükóz- és lipidanyagcsere zavaraival való kapcsolatra utalnak. A BPA aggodalmat kelt, mert átjuthat a csomagolásból a termékbe.

• Az élelmiszerrel érintkező csomagolásokra vonatkozó megengedett határérték 0,05 mg/kg. Az állateledelekre ugyanez az érték vonatkozik.
• Ha a konzerv BPA-tartalmú bevonattal rendelkezik, a vegyület egy része idővel átjut a tartalomba, függetlenül attól, hogy a konzerv fel van-e bontva.
• A BPA-mentes konzervekből származó tápot nem kell másik edénybe áttenni.
• Nyomokban még a BPA-mentes konzervekben is előfordulhat, de soha nem a teljes vegyület jut át a tartalomba.
• A gyártási dátum számít: az egyhetes konzervnél kisebb az átjutás esélye, mint a több hónapja a polcon álló konzervnél.

Táp választásakor nézd meg, hogy a gyártó feltünteti-e, hogy a csomagolás gyártásához nem használtak BPA-tartalmú vegyületeket.

Hogyan bontsd fel helyesen a konzervet

A bontatlan konzervet nem kell a hűtőben tartani, sőt, ez nem is ajánlott. A felbontottat viszont igen. A gyárilag lezárt táp nem érintkezik a külvilággal, a feldolgozás után mikroflórától mentes, és néha semleges gázzal, pl. nitrogénnel töltik meg. A konzerv külső oldalát azonban borítja minden, amivel a csomagolás, a szállítás és a tárolás során érintkezett.

1. Felbontás előtt mosd meg a fedelet langyos, szappanos vízzel.
2. Mosd meg a kezed és a konzervnyitót.
3. Ne feledd, hogy a felbontás pillanatától a tartalom már nem mentes a mikroorganizmusoktól. Hogy mennyit juttatunk bele, csak rajtunk múlik.

A hűtőben szaporodó baktériumok és gombák

Felbontás után a táp érintkezik a levegővel, és sem a konyha, sem a hűtő levegője nem mentes a baktériumoktól és spóráktól. A nedves táp jó táptalaj a mikroorganizmusoknak. A hűtő lehetővé teszi szaporodásuk kontrollálását, de nem mindegyikét: sok baktérium és gomba pszichrotróf, vagyis éppen a hűtési hőmérsékleten érzi jól magát. Lassan szaporodnak, de szaporodnak.

Három dolog számít tehát: mennyi ideig áll a táp a hűtőben, milyen állapotban van a hűtő, és mi áll a felbontott konzerv mellett. Minden ajtónyitás nem steril levegő beáramlását jelenti. A körülményektől, többek között a vízhozzáféréstől és a savasságtól függően a romlásban a gombák vagy a baktériumok dominálhatnak.

Penészgombák és élesztők

Pszichrotróf gombákat általánosan izolálnak a hűtött állati termékekből, gyümölcsökből, zöldségekből és készételekből. A penészgombák közül az Alternaria, Aspergillus, Botrytis, Cladosporium, Fusarium, Geotrichum, Monascus, Mucor, Penicillium, Rhizopus és Trichothecium, az élesztők közül a Candida, Debaryomyces, Saccharomyces és Torulopsis dominál.

A penészgombák fehérje- és zsírbontó enzimeket termelnek, ami miatt a táp elveszíti tápértékét, és gyakran toxinokat is. Hatásuk kiterjedhet rákkeltő tulajdonságokra, szaporodási zavarokra és májkárosodásra. Ha a tápon valami bolyhos jelenik meg, dobd ki a teljes tartalmat, ne csak a látható részt. A gomba már átszőtte a tápot, és enzimeket, valamint toxinokat bocsátott ki.

Baktériumok: E. coli, Listeria és Salmonella

• Escherichia coli - a környezet egyik leggyakoribb baktériuma. Itt a konzervet érintő személy higiéniája a probléma. Moss kezet a táp kiadagolása előtt és után.
• Listeria - itt az idő a veszélyes. Ez a baktérium nagyon lassan szaporodik a hűtőben, ezért ne add a sokáig felbontva álló tápot. Előfordul, hogy a penész hamarabb átszövi.
• Salmonella - magában a tápban nem lehet jelen, de a hűtőben más élelmiszerekkel érintkezve bekerülhet. Figyelj arra, mi áll a felbontott konzerv mellett.

A táp minősége tőlünk is függ

Az összetétel, a forma és a gyártó minőségbiztosítási rendszerei egy dolog. Az, hogy a táp megőrzi-e tápértékét és biztonságosságát, attól is függ, hogyan bánunk vele: a tárolás körülményeitől és idejétől, valamint a higiéniától, vagyis a táp kiadagolása előtti és utáni kézmosástól.

Dominik Łagowski állatorvos

Irodalomjegyzék

1. Adeyi AA, Babalola BA. Bisphenol-A (BPA) in Foods commonly consumed in Southwest Nigeria and its Human Health Risk. Sci Rep. 2019;9(1):17458. doi:10.1038/s41598-019-53790-2.
2. Altunatmaz SS, Issa G, Aydin A. Detection of airborne psychrotrophic bacteria and fungi in food storage refrigerators. Braz J Microbiol. 2012;43(4):1436-1443. doi:10.1590/S1517-838220120004000027.
3. Asefa D, Langsrud S, Gjerde R, et al. The performance of SAS-super-180 air sampler and settle plates for assessing viable fungal particles in the air of dry-cured meat production facility. Food Control. 2009;20:997-1001. doi:10.1016/j.foodcont.2008.11.011.
4. Brown LG, Hoover ER, Faw B V, et al. Food Safety Practices Linked with Proper Refrigerator Temperatures in Retail Delis. Foodborne Pathog Dis. 2018;15(5):300-307. doi:10.1089/fpd.2017.2358.
5. Buchanan RL, Baker RC, Charlton AJ, Riviere JE, Standaert R. Pet food safety: a shared concern. Br J Nutr. 2011;106 Suppl 1:S78-84. doi:10.1017/S0007114511005034.
6. Collins JD, Wall PG. Food safety and animal production systems: controlling zoonoses at farm level. Rev Sci Tech. 2004;23(2):685-700. doi:10.20506/rst.23.2.1510.
7. Cowie R. Quality Assurance for Microbiology in Feed Analysis Laboratories.; 2013.
8. Endrikat S, Gallagher D, Pouillot R, et al. A comparative risk assessment for Listeria monocytogenes in prepackaged versus retail-sliced deli meat. J Food Prot. 2010;73(4):612-619. doi:10.4315/0362-028x-73.4.612.
9. Hormann AM, Vom Saal FS, Nagel SC, et al. Holding thermal receipt paper and eating food after using hand sanitizer results in high serum bioactive and urine total levels of bisphenol A (BPA). PLoS One. 2014;9(10):e110509. doi:10.1371/journal.pone.0110509.
10. Kennedy J, Nolan A, Gibney S, et al. Deteminants of cross-contamination during home food preparation. Br Food J. 2011;113:280-297. doi:10.1108/00070701111105349.
11. Laflamme D. Introduction: Controversies in Small Animal Nutrition: Pet Food Safety. Top Companion Anim Med. 2008;23(3):116. doi:10.1053/j.tcam.2008.04.001.
12. Lim DS, Kwack SJ, Kim K-B, Kim HS, Lee BM. Risk assessment of bisphenol A migrated from canned foods in Korea. J Toxicol Environ Health A. 2009;72(21-22):1327-1335. doi:10.1080/15287390903212444.
13. Lorber M, Schecter A, Paepke O, Shropshire W, Christensen K, Birnbaum L. Exposure assessment of adult intake of bisphenol A (BPA) with emphasis on canned food dietary exposures. Environ Int. 2015;77:55-62. doi:10.1016/j.envint.2015.01.008.
14. Noonan GO, Ackerman LK, Begley TH. Concentration of bisphenol A in highly consumed canned foods on the U.S. market. J Agric Food Chem. 2011;59(13):7178-7185. doi:10.1021/jf201076f.
15. Salfinger Y, Tortorello M Lou, eds. Compendium of Methods for the Microbiological Examination of Foods. American Public Health Association; 2015. doi:10.2105/MBEF.0222.
16. World Health Organization. Five Keys to Safer Food Manual. Available online: http://www.who.int/foodsafety/publications/consumer/manual_keys.pdf (accessed on 30 October 2013).